Már legalább negyed kettő van.. és már át is léptünk márciusba. Tavasz van!
Ezerrel pörög az agyam. Ma, vagyis tegnap kimondtam egy szót és egy mondatot! Milyen büszke lesz, lenne rám Dr.Glesmer. Viszont nem ezen gondolkodom annyira, hanem azon, hogy mi lesz ezután az egy hét után. Ha mindenki megtudja, hogy "újra beszélek"? Visszakerülök a klinikára, vagy az árvaházba? Mi lesz velem?
A másik meglepő dolog, hogy nem félek a sötétben, igaz elég kísérteties itt ebben az óriási házban, de megnyugtató illat van. Nem is tudom kinek van ilyen illata..khm.
Végül lehunyom a szemem és nagyokat lélegezve elalszom.
*Justin szemszöge*
Trrr. Trrr.Trrr.
-Hogy az a rohadt ébresztő! - vágtam a földre a telefonomat. De még mindig berregett a rohadék.
Aztán eszembe jutott, hogy ma is nagy nap vár rám. Debbel!
És a tizennyolcadik életévemmel!
Nagyokat ásítva és nyújtózkodva felvettem a telefont, és kinyomtam.
Felhúzom az alsógatyámat. Vennem kéne egy pólót is?
Elvégre én fogom felkelteni. Odacsoszogok a gardróbhoz és belebújok egy fekete trikóba.
Isteni illat csapja meg az orromat, amint kilépek a szobámból. Mrs. Glow már készíti a reggelinket. Jól is teszi!
*Dem szemszöge*
Valaki kedvesen a vállamat simogatja. Összeragadt szemeimet nagy erőfeszítés árán kinyitom.
Fölöttem áll és a karomat dörzsölgeti. Justin keltett fel!
-Jó reggelt! - köszöntött kedvesen és már indult is ki a szobából.
-Neked is! - suttogom magam elé.
Nagy lassan kikecmergek az ágyból, majd megérzem a szájszagomat. Oké, nem túlzottan foglalkoztam eddig ezzel, de azért a világ egyik legnagyobb tiniszenzációjának otthonában vagyok. A minimum,hogy megtisztelem annyival, hogy fogat mosok.
De ahhoz megint beszélni kell, ezért jobb választásnak tűnik egy darab tic tac.
A szobám jobb sarkában egy óriási szekrény áll. Gondoltam oda tették be a kórházból elhozott cuccaimat. Feltépem az ajtót, de lehengerel, hogy mit találok benne. Annyi ruhát, pulcsit, nadrágot, cipőt, amennyivel én még szerintem nem találkoztam.
Látok olyat is, amelyen Justin neve szerepel.Azta!
Nevetgélve felkapom az egyik kék plüssköntöst. Már megyek is reggelizni.
-Jó reggelt Deborah! - köszönt..enek sokan. Itt van Vanessa,Scooter, egy számomra ismeretlen hölgy, Justin anyukája(!!) és maga Justin.
Csak csöndben leülök a bőrkanapéra, amelyre odacsoportosultak, és mosolyogva veszem el a kávét, amit egy ismeretlen hölgy ad át.
-A mai nap rendje: -elmentek együtt a Frog and the peach-be!
-jól nézzetek ki!
- feladatra koncentráljatok közben!
-utána meg kirándulni indulunk! -ecsetelte hosszasan Scooter.
Én felhúzott térdekkel, a kávémat szürcsölve bólogattam. A felét nem is értettem annak, amit mondott, de biztosan jó lesz!
-Jó. Most van fél tizenegy! - nézett az órájára Vanessa.- Én vele elkészülök negyed egyre, félkor indulunk! -adta ki a parancsot.
Bágyadtan keltem fel a kapaéról, és Vanessa után loholtam a szobámba.
-Hm.. lássuk csak! - nyitotta ki a szekrényemet. Arrébb tolta az első sor ruhát és akkor vettem észre, hogy még van három sor a szekrényben. A negyedik sorban a táskák voltak felakasztva. Na jó, én ehhez nem voltam hozzászokva!
-Mit szólsz?- emelte ki a következő ruhadarabokat a szekrényből:
-Hűha!- rémültem meg a számomra kihívó cuccok láttán.
-Ne aggódj, mesésen fogsz kinézni! Ismét. - lelkendezett Vanessa. A fodrászszékbe ültetett és hozzákezdett a kicsinosításomhoz. Most füstös szemeket és elkápráztató fényes ajkakat kaptam. A hajamat göndörítette, amely nagy loknikba állt össze.
-Készen is vagyunk! Már csak a ruha kell! Sietnünk kell, mindjárt háromnegyed van! - pörgött ezerrel Vanessa, majd megpöckölte az orromat, amitől nevetnem kellett.
Az egyik fiókból előrántott egy fekete masnis melltartót, és egy hozzávaló ugyanolyan bugyit. Pár pillanatra elfordult, aztán már jött is vissza engem igazgatni. Elővett az éjjeliszekrényemből ( az ágyam mellett áll) egy La Petite Robe Noire parfümöt,dezodort, én meg befújtam magamat. Rám adta a nyakláncot, míg én a fülembe tettem a Swaorvski(!) fülbevalókat. Felvettem az inget, magamra rángattam a gatyát, átlátszó zoknit húztam, felvettem a cipőt. Woala! Készen is voltam.
A táskába Vanessa belerakta a parfümöt, egy csomag zsepit és az irataimat.
Megálltam előtte, ő meg hosszasan nézegetett és körbe-körbe sétált körülöttem.
-Eddigi legjobb munkám! Akarod látni? - kérdezte. Költőien. Mert úgy is látnom kell..
Megnyomott egy gombot a TV-kapcsolón, mire a szekrényemből kijött egy embernagyságú tükör.
A tükörből egy gombszemű, boldog lány nézett vissza rám. Haja loknikba omlott a hátára, csillogott. Szemei óriásiak és izgalmasak. Van alakja is. Vanessa ki tudta belőlem mindezt hozni!
Könnyes szemmel fordultam felé:
-Köszönöm!-mondtam ki egyszerűen. Vanessa nem lepődött meg, de megsimította a karomat.
-Ez a munkám kicsikém!
Természetesen még elvégzett rajtam pár simítást, aztán indulhatunk. Justinnal....Ketten.
Mikor odaértünk Vanessa-val a nappaliba, Pattie még mindig ott ült. Csendesen leültem mellé, ő meg elfordította a fejét. Szívélyesen nézett rám.
-Nagyon örülök, hogy itt vagy.Gyönyörű lettél! Deborah, ugye? Pattie vagyok, Justin anyukája! - nyújtotta a kezét Pattie, de látta, hogy furcsán nézem, ezért inkább egy öleléssel ajándékozott meg. Igazi anyuka illata volt, amit már több éve nem éreztem. Fantasztikus volt ezt az illatot újra érezni.
-Igen! - szívtam be mélyen az illatát, majd elengedtem, mert megérkeztek Justinék.
*Justin szemszöge*
Azt. A.Rohadt! Mindenét! Vanessa gunyorosan nézett rám, biztos direkt csinálja. Deb lélegzetelállítóan gyönyörű volt. Mély és titokzatos szemeit az enyémbe fúrta.
Én meg olyan szokásosan néztem ki..:
*Deb szemszöge*
Justin vagy két percen át bámult.. én meg elvörösödtem. Félek a mai ebédtől. Remélem nem lesz ez végig. Oké, Kenny végig a nyomukban lesz, hogy nehogy kinyírjanak minket a Belieberek, de akkor is.
Ja, és el is feledkeztem elájulni Justintól. Acélfekete pólót ( amiben jól kivehető gondosan kidolgozott felsőteste), fekete ülepes gatyát, fekete nyitott pulcsit és piros Supra cipőt viselt.Áh, el nem tudom mondani, hogy nézett ki! Fantasztikusan.
-Indulhatunk? - kérdezett Kenny valószínűleg többedjére, mert idegesen meredt rám. Csak bólintottam.
-Jó. Juss ti mentek a Ferrari 458 italia-val! - dobott Justinnak egy kulcsot Scooter, ő meg rögtön elkapta. Én? Ferrariban?
- Én megyek a furgonnal! - nyúlt Kenny a kocsikulcsért.
-Oké! Megvagyunk!
Kimentünk a bejárati ajtón. A levegő friss volt, enyhe szél fújt. Egyenesen a garázsba mentünk, ahol legalább nyolc autó sorakozott. Egy fehér mellett Justin megállt, megnyomta a kulcson a kinyitó gombot, az meg pittyent egyet. Justin átjött a jobb oldalra, majd udvariasan kinyitotta nekem az ajtót.
Majd váltott még pár szót a fiúkkal, aztán beült ő is a kocsiba. Megcsapott az illata, teljes biztonságban éreztem magamat.
New Brunswick-be tartok Justin Bieberrel ebédelni!
 |
| Ez Deb ruhája az ebédhez!:) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése